A Mezőföld földtanilag és tájképileg az Alföld sík vidékéhez tartozik, annak a Dunántúlra átnyúló része. A Sió (Balaton), a Velencei-tó és a Duna háromszögében fekvő tájegység azonban belesimul a Dél-Dunántúl dombvidékébe és hegyeinek lankáiba. Fejér megye déli és Tolna megye északi felét fogja egybe e táj, amelynek termékeny lösztalaján magas színvonalú gazdálkodás folyik. Fő terményei a búza, a kukorica és a cukorrépa. Itt terem a híres, fehér húsú cecei paprika, s jelentős a Mezőföld állatállománya is. A Mezőföld két új iparvárosa a Duna mentén létesült. Egyik az 1950-es években épült Dunaújváros (egy időben Sztálinváros, régebben Dunapentele), ahol az ország legnagyobb vas- és acélkohászati gyára működik, s papírgyár is található itt. A másik Paks, amelynek atomerőműve a magyar villamosenergia-termelés felét biztosítja.
A Mezőföld, a Balaton-környék és a Dunántúli-középhegység metszéspontján helyezkedik el a három tájegység legnagyobb városa, egykor az Árpád-ház koronázó székhelye, Székesfehérvár. Itt az ország második legnagyobb ipari központjában — a jól ismert Ikarus Autóbuszgyár s a Videoton mellett — olyan nemzetközi cégek létesítettek gyáregységet, mint a Ford és az IBM. A Balaton—Velencei tó törésvonalától délre elterülő dunántúli táj szülötte a török kor hírmondó énekese, Tinódi Lantos Sebestyén; a magyar reformkor kiemelkedő költője, Vörösmarty Mihály; nemzetnevelő írója és kultuszminisztere, Eötvös József;jeles építésze, Ybl Miklós; az Egri csillagok írója, Gárdonyi Géza; a jeles finnugrista nyelvész, Sajnovics János; a történész Szekfű Gyula, s e tájon nevelkedett a 20. század nagy írói közül Illyés Gyula és Németh László.
