A dél-alföldi régió gazdasági szerkezetét is jelentős mértékben meghatározta a térség történelme és a természeti adottságok. A gazdaság szerkezete sokrétű, amelyből kiemelkedik a történelmi hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság, és az élelmiszer ipar. A Dél-Alföld sokat köszönhet a mezőgazdaságnak. A klíma és a talajadottságok azt eredményezték, hogy az elmúlt századokban a mezőgazdálkodás alakíthatta döntően ennek a vidéknek az életét és sokszínű arcát. A régió népességének 34,8%-a folytat mezőgazdasági tevékenységet, területének nagy része, 76,4%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. Jelentős fejlődésen ment keresztül az energia ipar, mely a területen talált szénhidrogén kitermelésére és részleges feldolgozására épült, így a régió az átlagosnál magasabb energia igényű ipari szektorokat is képes kielégíteni. Áttekintjük megyénként a vezető iparágakat, illetve azok mai képviselőit.
Hazánkban jelentős térnyerést értek el az ipari parkok az utóbbi években. Befektetési szempontból a mindinkább kiépített infrastruktúrával, illetve az ezt hatékonyan kiegészítő szolgáltatások biztosításával rendelkező ipari parkjaink kelhetnek versenyre vetélytársaikkal a befektetők vonzása terén. Míg az ipari parkok az adott térség fejlettségétől függetlenül, gyakorlatilag az egész országot behálózzák, addig a vállalkozási övezetek működése egyértelműen a kevésbé fejlett területekre jellemzőek. A dél-alföldi régió vállalkozási övezetei - az ország valamennyi övezetével egyetemben - elsősorban a befektetőknek biztosítható adókedvezményekkel szándékoznak a tőkét az adott térségbe csábítani.
A Dél-alföldi régió gazdasági helyzete A külkereskedelmi forgalom földrajzi iránya rendkívül rövid idő - két-három év - alatt gyökeresen megváltozott hazánkban. A műszaki fejlesztés, a vállalati gazdálkodás rohamos fejlődése, a marketingszempontok általános érvényesülése - röviden: a gyors és sikeres vállalati átalakulás - elképzelhetetlen lett volna a külföldi tőke megjelenése, aktivitása nélkül. E tőkéhez kapcsolódó exportteljesítmény egyértelműen kedvező hatást gyakorolt és gyakorol a kereskedelmi mérlegre, egyúttal a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozásához is elsődleges forrásul szolgál. Különösen kedvező a magyar működőtőke import ágazati szerkezete: a feldolgozóipar s azon belül a gépipar vonzotta-vonzza a legtöbb működőtőke befektetést Magyarországra, ugyanakkor regionális összehasonlításban kiemelkedő a szolgáltatások - távközlés, pénzügyi szolgáltatások, szállítás, kereskedelem, ingatlanfejlesztés - részaránya is. Jól látható tendencia, hogy a külföldi tőke a teljes körű, de legalább többségi tulajdonlásra törekszik, a kisebbségi külföldi tulajdon pedig egyre inkább a szabályt erősítő kivétellé válik (mellékelt táblázat). Nem meglepő, hogy a részben vagy egészben külföldi tulajdonú társaságok összes saját tőkéjének 86 százaléka van a külföldi tulajdonosok kezében. Az országos átlagot meghaladó (43,3 százalék) a külföldi tulajdoni hányad az iparban (kiemelten az élelmiszeriparban és a gép- és gépjárműalkatrész-gyártásban), az egyéb szolgáltatásokban (kiemelten az ingatlanszolgáltatásokban), a kereskedelemben (12,2 százalék), valamint a pénzügyi szolgáltatásban (11,3 százalék). Átlag alatti viszont a tulajdoni arány a mezőgazdaságban (6,2 százalék), az építőiparban, a szállításban, valamint az ingatlan nélküli egyéb szolgáltatásokban.
A külföldi érdekeltségű vállalkozások 1997-1998. évi gazdasági jellemzői együtt mozogtak a nemzetgazdaságéval, de a teljesítménybővülés üteme ebben a szférában lényegesen gyorsabb. Így a nettó árbevétel növekedése 30 százalékos, amin belül a már korábban is magas részarányú exportértékesítés 39,9 százalékos bővülést mutat. Különös érdekesség, hogy az összes exportnövekmény 88 százalékát a külföldi érdekeltségű vállalkozások adták. A külföldi tulajdonú társaságok teljesítményei szinte minden nemzetgazdasági ágban magasabbak az országos átlagnál, szembetűnő az árbevétel változása a gép-, berendezés- és járműgyártásban (51,7 százalék), a nagy- és kiskereskedelemben (47,2 százalék), valamint az ingatlangazdálkodásban (41,5 százalék). A dél-alföldi régió gazdaságának kialakulásában lényeges szerepet játszottak a természeti adottságok és a vidék történelme. A dél-alföldi régió gazdasági fejlődésére erősen rányomta bélyegét a történelem. Az 1500 - 1600-as években a megtermelt javak jelentős része a törökök kezébe került, a lakosság túlélésre rendezkedett be.
A Rákóczi szabadságharcot követően a régió keleti részének addig gyéren lakott területe is benépesült, miközben Kecskemét, de inkább Szeged Magyarország meghatározó városaivá fejlődtek. A XX. század történelmi eseményei jelentősen befolyásolták a dél-alföldi régióban élők helyzetét. Az első világháborút lezáró békeszerződés eredményeként elődeink az ország földrajzi közepének kedvező pozíciójából napok alatt a jelenlegi Magyarország szélén találták magukat. Ez a körülmény elsősorban a régió keleti és déli részén élők számára jelentett problémát. A dél-alföldi régió gazdasági szerkezete sokrétű, amelyből a mezőgazdaság 17 %-kal részesedik, a szállítás 7%-ot tesz ki, a szolgáltatási ágazatok 45%-ban oszlanak meg, a fennmaradó 31%-ot az ipari ágazatok jelentik. Az ipari szerkezetet alapvetően a kiváló minőségű termőtalaj határozza meg. A hagyományok alapján meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A gabonaipari, húsipari, konzerv és tejipari üzemek élelmiszertermelése az országos termelésnek mintegy 20 - 25 %-át adják. A régió nyugati térségében elterülő homokos talaj, valamint az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses órák száma tovább szélesíti a mezőgazdaság lehetőségeit, teret biztosítva a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Az élelmiszeripar mellett jelentős a mezőgazdasági gépgyártás, valamint az itt található építőipari ásványkincsek alapján (agyag, homok, kavics) országos jelentőségű a tégla-, a cserép- és az üveggyártás is. A korábban megkezdett öblösüveg-gyártás mellett a síküveg előállítása is megjelent. A régióban található földgáz és kőolaj kitermelés az országos kitermelés jelentős részét alkotják.
Jelentős "ásványkincs" a föld mélyében található termálvíz, amelynek kiaknázása és a meglevő fürdők korszerűsítése napjaink feladata közé tartozik. A kisebb településeken a mezőgazdaság egyik "kísérő ágazata" a textilipar mérsékli a foglalkoztatási gondokat. Annak ellenére, hogy a régió kevés erdővel rendelkezik, igen jelentős a régióban elszórtan található faipari vállalkozások jelenléte. A régió gazdasága a számok tükrében A régió működő vállalkozásainak száma mintegy 97 ezer, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 71. Az alkalmazásban állók száma 2001-ben közel 311 ezer fő, amiből az ipar közel a harmadát foglalkoztatja. A foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete meghaladta a 83 ezer Ft-ot. A rendszerváltást követően megjelentek régiónkban is a külföldi érdekeltségű cégek (számuk 2001-ben meghaladta a 2 ezret), az általuk jegyzett tőke nagysága mintegy 150 milliárd Ft. Jelentős összegű (191.043 millió Ft) beruházásokat hajtottak végre elsősorban a jogi személyiségű vállalkozások. Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) 10 %-át régiónk termeli, beszerzési áron számolva ez az érték 2000-ben 1.261.838 millió Ft volt, egy főre vetítve 913 ezer Ft. Az ipari termelés közel 8%-a a dél-alföldi régióból származik, 2001-ben ez az összeg 970milliárd Ft volt. A régió gazdaságának jövője A dél-alföldi régió - mint a többi hazai régió is - gazdasága a rendszerváltást követően folyamatos átalakuláson megy keresztül. A mezőgazdaság a régió mindhárom megyéjében meghatározó ágazat, viszont a gépesítés és a mezőgazdasági termékek iránti korlátozott kereslet nem indokolja a korábbi alkalmazotti létszám foglalkoztatását.
A felszabaduló átképezhető munkaerőt a mezőgazdaságon kívüli szektornak kell felszívnia, ami egyelőre nem a kellő számban található a térségben. Az előzőekből következően a régiónak alapvető érdeke a különféle iparágak létesítése, meghonosítása. A szerkezetváltás már napjainkban is folyik, elsősorban az adott településen korábban is hagyományokkal rendelkező iparágaknak van térnyerési lehetősége. Jó példa erre a néhány ezer lakosú Körösladány, ahol a korábbi cipőpasztát gyártó kisüzem alkalmazottainak szaktudását hasznosító Henkel vegyipari cég befektetése révén a településnek gyakorlatilag nincs foglalkoztatási problémája. Hasonló sikertörténetet lehet említeni a régión belül például a gépgyártásban vagy az elektronikai iparban is. A dél-alföldi régió gazdaságának fejlesztése, korszerűsítése érdekében rendelkezik különféle koncepciókkal, programokkal.
